Rengeteg mindenről szeretnék írni hirtelen, de mégis elkezdeni a legnehezebb. Sok minden jár a fejemben, olyan gondolatok, történések, élmények, amiket úgy gondolom, másokkal is meg kell osztanom.

Amit tudni kell rólam, hogy fél éve, 22 évesen kiköltöztem észak-Angliába egy faluba. Rengetegen kérdezték, hogy miért menekülök a civilizációtól, hisz itt semmi nincs. Ugyebár ha valaki Angliába költözik, talán majdnem mindenkinek London jut eszébe, hogy ott majd boldogul az ember, hisz a magyarok többsége oda megy. Egy ismerősöm által jutottam el ide Alnwickba, és jelenleg egy étteremben dolgozom felszolgálóként. Eredetileg nekem se vidék volt a cél, hanem a későbbiekben a főváros, de élve a lehetőséggel úgy gondoltam, be akarok tekinteni a vidéki Angliába is.

Amikor februárban épp, hogy lediplomáztam a főiskolán, már le is adtam néhány helyre az önéletrajzomat. Aztán belegondoltam, hogy a későbbiekben mi fog történni, ha otthon maradok. Szeretem Magyarországot, szeretem az otthonomat, a családomat és barátaimat. Viszont valami mégis hiányzott, nem voltam megelégedve az akkori életemmel. Ha otthon maradok, Budapesten vállalok munkát, albérletbe költözöm, hisz mindenképp el szerettem volna költözni és önállóan élni tovább. Sajnos be kellett látnom, hogy az anyagiak szempontjából az első éveim nem alakultak volna valami fényesen, valljuk be, az otthoni fizetések mellett nem igen tud félretenni az ember, nehéz megélni. Nekem viszont többre volt szükségem, imádok utazni, új helyeket látni és felfedezni, ott lenni, megélni és megörökíteni a pillanatot. Többet akarok látni a világból.

Néhány rokonom Londonban él, ezért is fordult meg először ez az ötlet a fejemben. Kaptam volna segítséget, támogatást, társaságot. Aztán hirtelen elém tárták a másik lehetőséget, ahol már szállás és munka biztosítva volt. Nem gondolkodtam sokat, talán kissé megfontolatlan is voltam, hirtelen döntöttem a másik variáció mellett. Viszont fél év elteltével azt mondom, hogy egy percét se bántam meg, örülök, hogy végre bátran bele mertem vágni az ismeretlenbe.

Jelenleg ott tartok, hogy eltelt öt hónap, egy hónap múlva pedig repülök haza. Igen, valójában ez csak szezonális munka ahol dolgozom, hisz a hely nyáron virágzik, télen konkrétan ki van halva. Az, hogy ezekután hogyan és hol fogom folytatni, arról a későbbiekben írok, de úgy gondolom, az nem otthon lesz. Lényeg a lényeg, hogy mialatt itt voltam/vagyok, számtalanszor voltam mélyponton, sokszor nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna. De összességében pozitívumként éltem meg a kis kalandomat, az angolom sokat fejlődött, megismertem új embereket, új kultúrákba beleláttam, illetve lehetőségem volt Skóciába eljutni. Ez mindenképp pozitív és örülök, hogy mertem változtatni!

Úgy gondolom, nem szükséges egy blogot minden nap frissíteni. Amikor lehetőségem lesz rá, igyekszem a fontosabb és érdekesebb dolgokról, eseményekről, kirándulásaimról beszámolni, amik ezalatt az idő alatt megtörténtek és amik -remélhetőleg- a jövőben meg fognak történni. Ezeket szeretném megosztani Veletek.

További szép napot!

Viki

Megosztás a facebookon